Palackposta
Közösen a közös fejlődésért!

MENÜ

Jégvédelem repülőgéppel

A konkurencia elvén működő jégvédelmi rendszer. A lényege az, hogy a felhő kialakulását, fejlődését és útjűt radárral kisérik. A reagenseket csak szükség esetén juttatják a felhőbe, tehát takarékoskodnak a reagenssel. A rendszer fejlesztői az amerikaiak, de ezt a rendszert használják Görögországban, Kanadában, Ausztriában, sőt alkalmazták Horvátország két mis megyéjében is.

ELŐNYEI:

  • A felhőket folyamatosan követik és csak szükség esetén szórnak ki reagenst, azért takarékos és egyben környezetkímélő rendszer.
  • Hatásfoka 63-74 százalék, ami jégvédelmi rendszereknél rendkívül magasnak mondható.

HÁTRÁNYAI:

  • Kiválóan képzett, bátor pilótákra van szükség, akik hajlandók akkor is repülni, amikor más gépeket az időjárási veszélyek miatt az adott zónában a földre parancsolnak.
  • Egy gép egyszerre csak egy felhő egy cellájára tud hatni.
  • A rendszer kiépítése drága (speciális repülőgépek, repulőterek, telekommunikációs rendszer, biztonsági rendszerek szükségesek)
  • Mivel a repülőgépeknek a veszélyes felhők kialakulásának kezdetétől a levegőben kell ellenőrző repüléseket végezni, rendkívül drága módszer.

Rakétás jégvédelem

A világon a legelterjedtebb rendszer. A jégvédelemmel felölelt terület mintegy 90 százalékát ilyen rendszerekkel védik. A konkurencia elvét használja. A fejlesztésen elsősorban Oroszországban, Kínában és Szerbiában dolgoznak, de ezt a rendszert használják például Svájcban is. Szerbiában a rakéták meghibásodása 3 ezrelék (0,3 %) alatt van. A rendszer lényege, hogy preciz speciális radárprogramokkal kisérik a felhők kialakulását és fejlődését és szükség esetén földről indított rakétákkal juttatják a környezetet nem károsító reagenst a felhő adott cellájába. A rendkívül pontos mérések és rakéták eredményeként a rendszer magas hatásfokkal dolgozik. 

ELŐNYEI:

  • Hatásfoka 63-74 százalék, ami jégvédelmi rendszereknél rendkívül magasnak mondható.
  • Szükség szerint egyszerre számtalan felhő minden cellájára lehet hatni.
  • A környezetet nem veszélyeztető reagenst használ, a precíz mérések eredményeként rendkívül takarékosan.
  • A munkája elvégzése után a levegőben megsemmisülő rakéta nem veszélyezteti az emberi életet és az anyagi javakat (Szerbiában a rakétás jégvédelmi rendszer egyetlen balesetet sem okozott).
  • Rendkívül olcsón működtethető rendszer.
  • A telekommunikációs rendszert olcsó mobil-telefonos rendszerrel meg lehet oldani.
  • A rakétakilövő állomásoknál nincs szükség elektromos áromforrásra.

HÁTRÁNYAI:

  • Adott zónák közvetlen közelében (város, határsávok, ipari objektumok) nem lőhetők a felhők, azok semlegesítésére addig kell rakétát kilőni, mielőtt megközelítenék ezeket a zónákat.
  • A magas technológiai szint megfelelő radár, szoftver és rakétakilővő felszerelést, illetve megfelelő szaktudású személyzetet igényel.
  • Annak érdekében, hogy a rendszer ne veszélyeztesse a repülőgépeket, rendszer működését folyamatosan össze kell hangolni a légi irányítás munkájával (Tavaly Szerbiában csak a rakétakilövések kevesebb mint 5 százaléka esetében volt szükség a kilövés elhalasztéséra. Ilyen esetben az adott felhőt egy másik kilövőállomásról lőték)

Földi generátorok

A földi generátorok ugyancsak korszerű reagenst használnak. Ezt megfelelő felszerelésben égetik el és a meleg levegő felszálló erejével juttatják a felhőkbe. 

ELŐNYEI:

  • A legolcsóbban kiépíthető rendszer. 
  • Az érvényben levő előírások megváltoztatása és új előírások meghozatala nélkül önállóan alkalmazható (nem kell az alkalmazást összehangolni a légi irányítással).
  • Kevés szakemberre van szükség.

HÁTRÁNYAI:

  • Mivel a rendszer üzemeltetésénél nem használnak precíz méréseket a felhők állapotával és jellegével kapcsolatban és mert a reaktorokat órákkal a felhők megérkezése előtt be kell kapcsolni és sokszor hiába dolgoznak, a rendszer működtetése drága, sok reagenst használ feleslegesen, aránylag nagy fokú a környezetszennyezése.
  • A hatásfoka csak 40 százalék körül van, ami magas hegyvidékeken lehet ugyan magasabb, de alacsony sík vidékeken sokszor még ennél is kevesebb.
  • A reagens elégetéséhez használt anyagok magas robbanásveszélyt jelentenek. Tárolásuk, szállításuk jelentős biztonsági intézkedéseket igényel.

Jégvédelmi hálók

Egyes vidékeken jégvédelmi hálókat használnak. Ezek a hálók felfogják a lehulló jeget.

ELŐNYEI:

  • Minden külön előírás nélkül alkalmazható rendszer.
  • Nincs szükség szakemberre, kis parcellák védelme esetében nincs környezetkárosító hatása.
  • Önnállóan telepíthető és használható rendszer, nincs szükség régiós vagy országos összefogásra.

HÁTRÁNYAI:

  • Még az egyszerű, motor nélküli hálló telepítése is drága. 
  • Nagyobb terület védelme esetén a hálóval befedett területen megnővekedik a hőmérséklet, kihat a klímaváltozásra.
  • A klímaváltozásra gyakorolt negatív hatás enyhítése érdekében Olaszországban szükség szerint motorosan kifeszíthető háklót alkalmaznak. Ezek telepítéséhez külön elektromos erőforrás-hálózat kiépítésére van szükség és rendkívül drága.
  • Nagyobb jégverés vagy eső esetében gyakori, hogy a hálók beszakadnak, beroskadnak.

 

 

Hírek

  • Internetes tanácsadói áruház
    2013-01-24 21:13:25

    Megnyilt az első internetes tanácsadási áruhűz. Az áruház mögött álló szervezet személyi, trendi és gazdasági tanácsadással foglalkozik. Bővebb tájékoztatás az áróház http://world73.webnode.hu/ URL címén kapható. 

  • Internetes kereskedelem a kisvállalatok számára
    2013-01-24 20:47:31

    A nagy nemzetközi cégek már megtalálták a saját tortaszeletüket az internetes kalács esetében is. A kisvállalatok többsége még csak keresgél. pedig ezek a lehetőségek kihasználása a kisvállalatok esetében sokkal többet jelenthet, mint a nagyvállalatok fejlesztési politikájában. Ha érdekli a lehetőség, ha termelő és eé szeretné adni termékét, ha olcsóbban akar nyersanyagot venni, ha üzleti partnerre, licencleírásra, termelési programra vonatjpzó tanácsra van szüksége, kerese fel a http://internetklub.ewk.hu/ URL című honlapot.

  • Elkészült a megvalósíthatósági tanulmány
    2013-01-24 20:37:05

    Szerbia és Magyarország határokon átívelő IPA pályzatának keretében elkészül Bács-Kiskun és Csongrád megye jégkár elleni védelmi rendszere kiépítésének megvalósíthatósági tanulmánya.Az oldalon ismertetett adatok alapján az ország polgárai is véleményt modhatnak a javaslatról.

Szavazás

Részt vegyen-e az állam a jégkár elleni védelem megszervezésében?
Nem
Igen
Csak a termelőkkel közösen
Asztali nézet