Jégvédelem repülőgéppel
A konkurencia elvén működő jégvédelmi rendszer. A lényege az, hogy a felhő kialakulását, fejlődését és útjűt radárral kisérik. A reagenseket csak szükség esetén juttatják a felhőbe, tehát takarékoskodnak a reagenssel. A rendszer fejlesztői az amerikaiak, de ezt a rendszert használják Görögországban, Kanadában, Ausztriában, sőt alkalmazták Horvátország két mis megyéjében is.
ELŐNYEI:
- A felhőket folyamatosan követik és csak szükség esetén szórnak ki reagenst, azért takarékos és egyben környezetkímélő rendszer.
- Hatásfoka 63-74 százalék, ami jégvédelmi rendszereknél rendkívül magasnak mondható.
HÁTRÁNYAI:
- Kiválóan képzett, bátor pilótákra van szükség, akik hajlandók akkor is repülni, amikor más gépeket az időjárási veszélyek miatt az adott zónában a földre parancsolnak.
- Egy gép egyszerre csak egy felhő egy cellájára tud hatni.
- A rendszer kiépítése drága (speciális repülőgépek, repulőterek, telekommunikációs rendszer, biztonsági rendszerek szükségesek)
- Mivel a repülőgépeknek a veszélyes felhők kialakulásának kezdetétől a levegőben kell ellenőrző repüléseket végezni, rendkívül drága módszer.
Rakétás jégvédelem
A világon a legelterjedtebb rendszer. A jégvédelemmel felölelt terület mintegy 90 százalékát ilyen rendszerekkel védik. A konkurencia elvét használja. A fejlesztésen elsősorban Oroszországban, Kínában és Szerbiában dolgoznak, de ezt a rendszert használják például Svájcban is. Szerbiában a rakéták meghibásodása 3 ezrelék (0,3 %) alatt van. A rendszer lényege, hogy preciz speciális radárprogramokkal kisérik a felhők kialakulását és fejlődését és szükség esetén földről indított rakétákkal juttatják a környezetet nem károsító reagenst a felhő adott cellájába. A rendkívül pontos mérések és rakéták eredményeként a rendszer magas hatásfokkal dolgozik.
ELŐNYEI:
- Hatásfoka 63-74 százalék, ami jégvédelmi rendszereknél rendkívül magasnak mondható.
- Szükség szerint egyszerre számtalan felhő minden cellájára lehet hatni.
- A környezetet nem veszélyeztető reagenst használ, a precíz mérések eredményeként rendkívül takarékosan.
- A munkája elvégzése után a levegőben megsemmisülő rakéta nem veszélyezteti az emberi életet és az anyagi javakat (Szerbiában a rakétás jégvédelmi rendszer egyetlen balesetet sem okozott).
- Rendkívül olcsón működtethető rendszer.
- A telekommunikációs rendszert olcsó mobil-telefonos rendszerrel meg lehet oldani.
- A rakétakilövő állomásoknál nincs szükség elektromos áromforrásra.
HÁTRÁNYAI:
- Adott zónák közvetlen közelében (város, határsávok, ipari objektumok) nem lőhetők a felhők, azok semlegesítésére addig kell rakétát kilőni, mielőtt megközelítenék ezeket a zónákat.
- A magas technológiai szint megfelelő radár, szoftver és rakétakilővő felszerelést, illetve megfelelő szaktudású személyzetet igényel.
- Annak érdekében, hogy a rendszer ne veszélyeztesse a repülőgépeket, rendszer működését folyamatosan össze kell hangolni a légi irányítás munkájával (Tavaly Szerbiában csak a rakétakilövések kevesebb mint 5 százaléka esetében volt szükség a kilövés elhalasztéséra. Ilyen esetben az adott felhőt egy másik kilövőállomásról lőték)
Földi generátorok
A földi generátorok ugyancsak korszerű reagenst használnak. Ezt megfelelő felszerelésben égetik el és a meleg levegő felszálló erejével juttatják a felhőkbe.
ELŐNYEI:
- A legolcsóbban kiépíthető rendszer.
- Az érvényben levő előírások megváltoztatása és új előírások meghozatala nélkül önállóan alkalmazható (nem kell az alkalmazást összehangolni a légi irányítással).
- Kevés szakemberre van szükség.
HÁTRÁNYAI:
- Mivel a rendszer üzemeltetésénél nem használnak precíz méréseket a felhők állapotával és jellegével kapcsolatban és mert a reaktorokat órákkal a felhők megérkezése előtt be kell kapcsolni és sokszor hiába dolgoznak, a rendszer működtetése drága, sok reagenst használ feleslegesen, aránylag nagy fokú a környezetszennyezése.
- A hatásfoka csak 40 százalék körül van, ami magas hegyvidékeken lehet ugyan magasabb, de alacsony sík vidékeken sokszor még ennél is kevesebb.
- A reagens elégetéséhez használt anyagok magas robbanásveszélyt jelentenek. Tárolásuk, szállításuk jelentős biztonsági intézkedéseket igényel.
Jégvédelmi hálók
Egyes vidékeken jégvédelmi hálókat használnak. Ezek a hálók felfogják a lehulló jeget.
ELŐNYEI:
- Minden külön előírás nélkül alkalmazható rendszer.
- Nincs szükség szakemberre, kis parcellák védelme esetében nincs környezetkárosító hatása.
- Önnállóan telepíthető és használható rendszer, nincs szükség régiós vagy országos összefogásra.
HÁTRÁNYAI:
- Még az egyszerű, motor nélküli hálló telepítése is drága.
- Nagyobb terület védelme esetén a hálóval befedett területen megnővekedik a hőmérséklet, kihat a klímaváltozásra.
- A klímaváltozásra gyakorolt negatív hatás enyhítése érdekében Olaszországban szükség szerint motorosan kifeszíthető háklót alkalmaznak. Ezek telepítéséhez külön elektromos erőforrás-hálózat kiépítésére van szükség és rendkívül drága.
- Nagyobb jégverés vagy eső esetében gyakori, hogy a hálók beszakadnak, beroskadnak.